Vasárnaptól tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba. Akik pedig még tudnak csővezetéken orosz nyersolajat venni, azok csak megkötésekkel kereskedhetnek az abból finomított termékeikkel. Felbukkant két új ársapka is. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a változásokról.
A G7-államok, az Európai Unió és Ausztrália már ársapkát alkalmaz az orosz olajra, de február 5-től ez már az olajtermékekre is kiterjed. Oroszország árnyékflottával próbálja meg kijátszani a szankciókat.
A lehetőség március végéig szól, ugyanebben az időszakban több mint 149 ezer köbméter nyersolajat parkoltathatunk Horvátországban. Ennek a február elején élesedő, az orosz olajra kirótt újabb szankciók miatt lehet jelentősége.
Hatvan dollárnál többet nem kaphatnak az oroszok a tengeren szállított olajért. A magyar kormány is megszavazta az intézkedést.
Az orosz olaj árát az EU mellett a G7 és Ausztrália is korlátozta.
A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport Ausztráliával együtt elfogadta az EU által pénteken javasolt, az orosz olajra kivetendő árplafon összegét – közölte pénteken késő este a G7-csoport.
Az Európai Unió tagországai előzetesen megállapodtak a tengeren szállított orosz olaj hordónkénti árplafonjáról, amely 60 dollár lesz. Így mérnének csapást a háborúzó Oroszország bevételeire.
Leállította több kínai vásárló is az orosz olajimportot, arra számítva, hogy olcsóbban tud majd venni, ha életbe lép a G7 által javasolt árplafon.
A külgazdasági és külügyminiszter az orosz energiapiaci cégek felsővezetésével ült egy színpadra Moszkvában, ahol ugyan háborúnak nevezte a háborút, de nem tett szemrehányást az oroszoknak, csak azt hangsúlyozta, hogy a magyaroknak a legfontosabb saját maguk.
Bármilyen kőolajat átszállíthat Horvátországon Szerbia, csak épp oroszt nem. Erről Prágában beszélt a horvát miniszterelnök.
A pandémia óta most először találkoznak szerdán a világ legjelentősebb olajexportáló országainak miniszterei, akik között Szaúd-Arábia és Oroszország viszi a prímet.
Bár sokan bíztak abban, hogy az orosz gazdaság egyből megroppan az Ukrajna elleni háború nyomán elrendelt nyugati szankciók miatt, ez nem történt meg. Ugyanakkor az sem igaz, hogy ezek az intézkedések nem érnek semmit sem. Próbálunk igazat tenni abban, kinek is fájnak jobban a szankciók.
Az orosz Rosznyeftynek nem tetszik, hogy a német állam államosította az ottani telephelyeket.
Megállapodtak pénteken a világ leggazdagabb országainak pénzügyminiszterei, hogy árplafont vezetnek be az orosz olajra. Hogy ez pontosan mekkora összeget jelent majd, a következő hetekben dőlhet el.
Egyelőre nem jelent közvetlen bajt, hogy leállt az orosz olajszállítás a Barátság csővezetéken keresztül, csakhogy már enélkül is köhög az üzemanyag-ellátás Magyarországon, aminek az elsődleges okait minden szakértő az árkorlátozás életben tartásával magyarázza. Az árstop olyan politikai szent tehén, amit csak a legvégső esetben áldozna fel a kormány, kérdés, mit ér az olcsó benzin, ha végig kell kajtatni érte a fél várost.
Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.
Az elemzők szerint Magyarország „rejtett hasznot” szerez az orosz olajembargóval.
Brüsszel így vagy úgy, de elérné, hogy egyáltalán ne érje meg orosz olajat hozni Európába.
A horvát miniszterelnök szerint akár egy hónapon belül elkészülhet a kapacitásbővítés, ráadásul a néhány héttel ezelőtt közölt összeg töredékéért.
